Sherylnek szurkolva

És most lendüljünk át Sheryl Crow-ra, persze csak képletesen. Merthogy az ötvenéves, szerfelett csinos, gitáros csalogányra rájár a rúd: pár éve még mellrákkal kezelték, most, illetve még tavaly viszont agydaganatot diagnosztizáltak nála az orvosok, mert Sherylnek feltűnt: memóriazavara van. Saját dalszövegeit feledte el koncert közben, ami elég kínos, bár volt már ennél kínosabb eset is, mikor jó pár éve Király Lindus felejtette el a Himnusz szövegét, bár ő kitűnő egészségnek örvendett.

Eric Clapton nagyon szeretheti (tegyük hozzá: én is), hiszen nem egy koncertjén szerepelt a csalogánytorkú, nem is tudom, hányszoros Grammy-díjas énekesnő, természetesen nem érdemtelenül. Mint ahogy a Rolling Stones együttes szívesen látott vendége is: egy coitusszal ért fel az a duett, amit Mick Jaggerrel műveltek a Honky Tonk Womanben.

Belefülelve Sheryl szólólemezeibe, inkább a country zene elemeit érezzük dominánsnak, pedig ha kell, a dalnoknő könnyedén hangol át vadóccá, mint például egy immár klasszikus Led Zeppelin-nótában, a Rock And Rollban.

Hallga csak! És ha valakiben ennyi vitalitás van, tán az agydaganattal is meg tud küzdeni. Én szurkolok neki…