…úgy kezdődött, hogy fülcimpán csókolt egy múzsa. Aminek különösképp nem örültem, mi több, póriasan szólva, alaposan felkanyiztam magam, már annak előtte. Mert a múzsa most nem lenge, fehér klepetusban szárnyalt felém, kezében lyrával, hogy zseniális írásra serkentő, leheletnyi csókkal illessen, ráadásul nem is boltozatos homlokomon, amely még pár év, és a seggemig ér. Hanem egy [...]