…nem bírtam aludni. Előferdül ez már ilyen korban. Teendők: kiosonni a vécére, majd piszmogni a kávéfőzővel, öngyújtóval, cigivel, hallgatni az óra kettyenését, az első busz fázós morranását, ahogy kihúz a megállóból, szörfözni a neten. Itt olvasom, hogy megint elment valaki, aki hozzátartozott világomhoz. Illetve egyik szeletéhez: a blueshoz. Néhanapján elringatóztam érett, egyéni hangján.
Etta James hunyt [...]

Ha a rádióban hallottam, pontosan tudtam: Gary Moore becézgeti gitárját, szívszorító, zokogó bluesdallamokat csalva ki belőle, hogy elringasson játékával. Egyéni stílusa volt. Ezek az ír muzsikusok tudnak valamit. Megvallom, én csak a blueskorszakát szeretem, azokat a korongokat gyűjtögettem szorgalmasan. Pedig más műfajban, például a hardrockban is tündökölt.
Húsz stúdiólemeze jelent meg, de más bandákban is szívesen [...]

…azt hiszem, amúgy érintőlegesen már más posztomban is becéztem Janis Joplint, a blueskirálynőt, a fehér etalont, aki e műfajban a feketénél is feketébb volt. Mert ő az, aki fülön és szíven ragadva ráeszméltetett, milyen szép is blues. Milyen fájdalmas: ha szar napod van azért hallgatod, ha meg nincs, akkor csak a zenéért, a ritmusért az isteni nő [...]