Könyvemberek ideje

…egy szomorú hír: „Kilencvenegy éves korában, szerda reggel Los Angelesben meghalt Ray Bradbury, amerikai író, a science fiction irodalom egyik meghatározó alakja, több nagy sikerű novella, regény – egyebek mellett a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451 – szerzője.”

Késői kamaszkoromban faltam könyveit, novelláit, hiszen Isac Asimov mellett kedvenc íróm volt, nagyon belefért szárnyaló fantáziámba. Egyébként is: a tudományos-fantasztikus irodalom akkor még reneszánszát élte, nálunk is. Áldott legyen érte Kuczka Péter neve, akinek szerkesztésében jelenhettek meg a Kozmosz és Galaktika könyvek, és amelyek között felfénylett Bradbury neve is.

A jeles író a Fahrenheit 451-et már 1953-ban papírra vetette. Papírra, amelynek gyulladási hőfoka 451 Fahrenheit, azaz 233 Celsius-fok. A kisregényt (amit persze nem égettek el, és remélem, nem is fogják soha), és az abból készült kultikus Truffaut-filmet tán nem kell tüzetesen bemutatni. (Csak szólok: a celluloidfilm is könnyen gyulladó.) Hiszen könyvet égetni kedvenc foglalatossága volta különböző diktatúráknak. Ám akár a regényben, akár a filmben feltűnnek a könyvemberek, akik szétporciózzák egymás közt a világirodalom remekeit, és bötűröl bötűre megtanulják azokat, hogy aztán az üldöztetést is vállalva, valamiféle modern regélőkként járják Amerika tájait. Mondom: Amerikáét, ahol abban az időben, mikor a jeles művet írta Bradbury, javában tombolt a McCarthy-korszak.

De felsejlik a pár éve megtörtént eset is, amikor immár nálunk, Békéscsabán egy agyonművelt jobbikos tündérke felháborodott egy közmeghallgatáson: miképp lehetséges, hogy elhangozhatott az október hatodikai városi ünnepségen a „cionista és magyarellenes” Faludy György verse? Kérdésével önnön tahóságáról tett tanúbizonyságot, hiszen mikor firtatták, egyáltalán tudja-e, milyen verssel emlékeztek az aradi vértanúkra, csak opálüveges tekintet volt a válasz. Magyarán: fingja nem volt. Hál’ istennek, gyufája sem…

Eljátszom hát a gondolattal: tán nekem is könyvembernek kéne lennem. Bevállalnám Faludy munkásságának egy szeletét. Tán még van rá időm, hogy megtanuljam…

Azért remélem, Hobóból sem lesz üldözött igric…

2 hozzászólás a(z) “Könyvemberek ideje” bejegyzéshez

  1. Tollminátor Uram! Mint minden hasonló korú; én is bele voltam zúgva a sci-fibe. Botond-Bolics Györgyön nevelkedtem még a tanyán, aki a ’60-as évek fordulóján a Pajtás újságban írta folytatásban a Vénuszos sci-fijét. Q. G. Lynnel – alias Kulin Györggyel – még Berényben személyesen is találkoztam egy író-olvasó találkozón később. Aztán jött a baráti kapcsolat Szentmihályi Szabó Péterrel, akinek igen nagy szerepe volt a magyar tudományos-fantasztikus irodalomban a Galaktikával. Egyszer még csapatommal egy gyerek sci-fi műsorban is szerepeltünk a Rádióban vele. (Én már nem voltam gyerek csak gyerekes.) Most is itt van a kezemben az “Egy zöld valami nézett rám” zengzetes címet viselő sci-fi novellám, melyet ki is nyomtattattam és én illusztráltam. Persze, hogy a Holdra szállás után írtam és évtizedek múlva megtaláltam a kéziratot. SzSzP finom volt, nem mondta, hogy “szar”, hanem “van benne valami”! Mindenesetre megmagyaráztam benne a Mars csatornákat. Ahogy akkoriban Schiaparelli után azokat a különös vonalakat gondolták. Jó így visszaemlékezni, hogy de hülye is voltam akkor (is).

  2. Balambér uram!
    Sajnos nekem ilyen személyes élményeim nem voltak, ámbár akkoriban a zsengéimen (versek) mások hümmögtek, ha nem is oly nevesek. Nem is lett belőlem poéta, még fűzfányi sem.
    Viszont Botond-Bolicsra emlékszem a Pajtás újságból. Ám én leginkább Zsoldos Pétert kedvelem, különösképpen a Vikng visszatér és a Távoli tűz regényéért. Sajnos a trilógia harmadik kötetét a Kísértést nem olvastam, mert jó pár évnyi szünet után jelent meg: nem is tudtam róla. Szentmihályira is emlékszem, történelmi regényeire is….

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>