…nem bírtam aludni. Előferdül ez már ilyen korban. Teendők: kiosonni a vécére, majd piszmogni a kávéfőzővel, öngyújtóval, cigivel, hallgatni az óra kettyenését, az első busz fázós morranását, ahogy kihúz a megállóból, szörfözni a neten. Itt olvasom, hogy megint elment valaki, aki hozzátartozott világomhoz. Illetve egyik szeletéhez: a blueshoz. Néhanapján elringatóztam érett, egyéni hangján.

Etta James hunyt el. Gondolom, az énekesnő neve csak azoknak cseng ismerősen, akik rezdülnek a bluesra, amit Amerika szállított nekünk. Kikapott a betegségek bugyrából jó párat: vérrák, vesegondok, demencia. Ennek ellenére, azt hiszem, teljes életet élt. (Mi a fene van velem: mostanában mintha csak nekrológokat gyártanék. De miért ne írnék azokról, akiket valamiért szerettem?)

Szóval ő ment el most 73 éves korában. De a hangja velünk maradt. Hallga csak! Inkább ezt, mint az óra kettyenését…

Címke: blues, Etta James   Komment:

A bejegyzés 2012. 01. 21., 05:15-kor készült, és a Nincs kategorizálva -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.