Szónok Blog
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

Ballada (mert jobbada nincs)

Hölgyeim és uraim!

Pirulva jelentem be, hogy balos vagyok! Azaz balog, sete, suta, mint megannyi sorstársam, akár híres az illető, akár nem. Mindezt annak apropóján mondom,  hogy tegnap volt a balkezesek világnapja. Ráadásul most péntek 13-án, ami még misztikummal is tetézi a jeles napot.

Le kell szögeznem (bal kezemben a kalapáccsal), hogy ettől nekem nem volt sanyarú gyerekkorom. Nem akartak átszoktatni a szép kezemre (ami semmivel nem volt szebb a balnál), sem jó szüleim, sem a tanerő, tehát vidáman tolhattam pennámmal a betűket az irkámban (ha szimatolok, most is érzem a padba mélyesztett sárga tintatartó illatát). Persze külalakra sosem kaptam ötöst, hisz egyazon mozdulattal el is maszatoltam a mélyenszántó sorokat. Mondják manapság, hogy attól is lehet diszlexiás valaki, ha erőltetik a jobbikra. Engem nem fenyegetett a veszély, ballal nyúládozhattam a könyvekért a polcra. Nyomdászként is elboldogultam, bár lehet, ha kéziszedő lettem volna, okozott volna egy kis zavart. No meg nem tudom: ha kaszálni szottyanna kedvem, boldogulnék-e? Persze nem szottyan. Ami érdekes, a monitor előtt már jobbal nyomorgatom az egeret, már a kezdetektől.

A katonaságnál is csak mint csudabogárra néztek rám, ha fegyvert fogtam, bár a závár felhúzása jelentett némi gondot, de nem verték pecsenyepirosra a bal kezemet, mint gondolom, azon híres, zseniális embereink zömének sem, akik ezzel a kézzel alkottak nagyokat: Michelangelóét, H. G. Wellsét, Picassóét, Papp Laciét, akinél igazán bejött a bal… No de nem akarom én hozzájuk mérni magam.

Különben is, apró félsz, kisebbségi érzés rezdül bennem, főleg azóta, amióta az általam nagyra becsült Nemeskürty tanár úr jó pár éve odanyilatkozott, hogy a bal szónak milyen elborzasztó hatása van. Eleinte pironkodó balfaszként hallgattam érvelését, midőn ecsetelte a balsors, balszerencse, ballépés szavak elborzasztó jelentését, laza párhuzamot vonva ezzel a felsoroltak és a baloldali politikai tömörülés között. Eszmefuttatását viharos tapssal fogadták a Magyarok Házában, nem is sejtve tán, hogy a tapshoz két tenyér kell: egy jobb és egy bal. Csakhogy nem ilyen bal, amely alaposan leírta magát. (De a seregben valamiért továbbra is ballal lépnek ki, no meg ha zenére masíroznak, a nagydob a balnak szól.)

Mondom, Nemeskürty Istvánt nagyra becsülöm, faltam a könyveit, hiszen ő azok közé tartozik, akik híven ápolják magyarságtudatunkat, no és ő soha nem volt köpönyegforgató. És úgy tűnik, a párhuzam bejött. De a francba is: a szívem bal oldalon dobog…

No és hogy lázadjak még kicsit: zenebuzi lévén hosszan sorolhatnám a balkezes óriásokat akár Hendrixtől kezdve, de horgonyozzunk most le egy kicsit B. B. Kingnél… No és Tracy Chapmannél, bár lehet, hogy ő jobbkezes…

Hallga csak!

7 hozzászólás: “Ballada (mert jobbada nincs)”

  1. Balambér:

    Sőt - Tollminátor Uram - mondhatnám azt is, hogy BALláda, mert ugye a katona ládát is a BAL kezedben vitted, amikor a BALsorsod berendelt a BALatoni nyaralás helyett a kaszárnya BALszárnyába, ahol BALfácán módra kellett BALett mozdulatokkal sakkoznod, miközben BALmarok Marcsa ingerelte BALherédet a BALkonon (ott a jobbkon mellett - ahol a bús donna szokott merengeni a bíbor alkonyon).

  2. Ofélia:

    Én meg úgy vagyok ezzel, hogy mindig csodáltam kicsit aki “más” mint a tucat, aki valamilyen tulajdonságával kilóg az átlagból, ami nem megszokott (persze pozitív értelemben, meglepően jól csinálva a dolgát)! Édesapám is balkezes volt, semmiben nem “zavart” be a család életébe (lehet, hogy mert őt sem kényszerítette a családja a “szépkezére”, az akkoriban egyébként - a babonák, hiedelmek tükrében - igen magas intelligenciára vallott)! Telejesen természetesnek kell venni, ő abban “utazik”, más meg nem! De mindenek előtt: életem legnagyobb szerelme, a férjem is balkezes! ;-) Már csak néha konstatálom, hogy a függönyt balról-jobbra húzza el, amitől - visszaállítván a “helyzetet” - szinte mindig vészesen belegabalyodom! A kotyogó kávéfőzőt (minő vaskos retró ez nálunk) is először át kell fordítanom (égési sebek nélkül), hogy le tudjam kapni a gázról, és a cukoradagoló is pofával hátra hagyódik ott, mert neki úgy esett kézre! Nem lényeges dolgok, sőt izgalmasak olyannyira, hogy már magamnak is balra terítek, balra helyezem az eszcájgot. Na, az meg pláne tök mindegy melyik kezével kényeztet, sőt! Mert kényeztet…..Az agyukban is lehet valami izgalmasan “fordított”, mert egytől egyig jó humorú és valamiben kimagaslóan tehetséges embereket ismertem meg ezidáig mindegyikükben!
    És, hogy még emléknapjuk is van…Király! Én még munkaszüneti nappá is tenném!

    BALambér! Jól összeszedted! De látod, hogy hagytál egy kis rést? És éppen Magadat! :-D

  3. Tollminátor:

    Balambér uram!
    No igen a legendás találós kérdés: mi van Balacskó mellett? Ezt is kérdezhetné a ballagó katona…

  4. Tollminátor:

    Ofélia!
    Azt hiszem, ennyi dicsérettől minden balkezes elpirulna! :)
    Egyébként buktam, mint Rottenbiller! Merthogy utólag nézve B. B. King jobbkezes! Ezt még Ti sem vettétek észre, megfigyelésből tehát egyes! :) Nem értem a dolgot, mert több helyütt (ráadásul egy balkezesekről szóló értekezésben is B. B. Kinget balkezesként aposztrofálták). De valószínű, mindőjük összekeverte Albert Kinggel, aki szintén jeles bluesgitáros. Ő viszont tényleg balkezes… De sebaj, a nótát már nem cserélem le, legyen ez újabb BALfogásom bizonyítéka, no meg a duett fenségesen szép… :)

  5. Ofélia:

    Tiszteletem Tollminátor Uram!

    Jelentem én észrevettem, még egy seprűt is a kezembe vettem, hogy én hogy fognám a “gitárt”, és bizony megegyezett a fogás a fogással. A hozzászólásomból kihagytam, pedig elterveztem, hogy megemlítem, de elvittek más vizekre az események és átBALlagtam… Már nem akartam emiatt külön beszólni! Hát igen! Reménykedjünk, hogy Tracy Chapman talán az!

  6. Balambér:

    JOBB ma egy véreb, mint holnap, ha túlzok! Ofélia! Azt viszont elfelejtettem odaírni, hogy engem abszolút nem zavar, hogy valaki milyen kezes! Még az sem érdekel Tollminátor Uram esetében, hogy ő bevallottan baloldali! Lehet, hogy pont amiatt sem, mert ezt nem titkolja! Volt nekem olyan érdeklődési körben egyező társam, akiről évtizedek múlva derült ki, hogy községi párttitkár volt. Ez nem volt köztünk téma, mert nem ezzel foglalkoztunk - sőt ma sem az, pedig még mindig gyűjti a kopogtató cédulákat balra, amikor én jobbra. (Az viszont tény, hogy Orbánnak még nem sikerült annyira megutáltatni magát velem, mint Gyurcsánynak! S vélem, hogy ez nem is következik be!)
    Most az volna a jó poén, ha beismerném, hogy én is balog vagyok (ahogy nálunk mondják), de mivel nem, így ez a poén nem ül. Az viszont tény, hogy volt, amikor megpróbáltam a bal kezemet, s egész jól le tudom írni a nevemet vele. És annyira jobb sem vagyok, hogy ne tudjam a jobb kezem körmét levágni a “csúnya” kezemmel! Viszont nekem tériszonyom van! Vért izzadva nézek le a létra ötödik fokáról.

  7. Balambér:

    Uram!
    Jobblada viszont van - mer’ ugye a balt egy l-vel írjuk! És a lada ugye jobb, mint a balzsiguli.
    Erről a magas színvonalú okfejtésemről eszembe jutott egy szakállas vicc: Kannyuszika mosogatja a gatyácskáját a patakban, aztán arra megy a róka: Mit csinálsz kannyuszika? Mosogatom a gatyácskámat , aztán megyek és 3,14csán rúgom az oroszlánt. Szalad a róka pletykázni az oroszlánnak, de közben arra megy a farkas is és megkérdezi, hogy mit csinálsz kannyuszika? Szöveg ugyanaz! Szalad pletykázni a farkas is! Gondolja az oroszlán, hogy ő is elsétál már arrafelé. Látja, hogy a kannyuszika most is szorgoskodik. Mit csinálsz kannyuszika? Mosogatom a gatyácskámat és közben hülyeségeket beszélek!
    Nem azért, hogy dicsekedjem: de ekkora briliáns tehetséggel már akár egy kereskedelmi adóba is jelentkezhetnék! Ha legendás szerénységem nem tartana vissza!

Szólj hozzá