Szónok Blog
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

Sajnálom!

Sajnálom!

Tegnapi posztomban viccesre vettem a figurát, táncoló rendőrökről írva. És most, rövid időn belül, már a második rendőr hal meg szolgálatteljesítés közben. Pontosan nem tudni még, mi történt. Szívszorítóak ezek a halálesetek (igaz, minden halál az), de ilyenkor, úgy vélem, az egész ország megdöbben, legalábbis a tisztességes része. Ígértek nekünk javuló közbiztonságot. Lehet csűrni-csavarni. Hogy lám, még sincs az. De mondhatnánk, és én ebben hiszek, hogy rendőreink talán most még nagyobb fokozatra kapcsoltak biztonságunk érdekében. És ilyenkor a bűnözők, mint sarokba szorított patkányok, még nagyobb bűnt követnek el: embert ölnek. Remélem, a mostani gyilkost vagy gyilkosokat is elfogják, és példás büntetésben lesz részük.

A minket szolgálókat és védőket pedig övezze egyre nagyobb megbecsülés. De ez mindig így volt, ha rendőrhalálról szólt a krónika. És ilyenkor nemcsak a testület tiszteleg halottai előtt. Hanem mi is fejet hajtunk…

Egy hozzászólás: “Sajnálom!”

  1. Balambér:

    Szomorú, hogy ilyen mélységekbe jutottunk - még akkor is, ha nem tudhatjuk, hogy nem egy őrült akciójáról van-e szó. Az imént azt olvastam, hogy vélhetően megtalálták az öngyilkos ámokfutó holttestét.
    Azt pedig külön is szomorúnak tartom - hogy a szoljonon is, más fórumokon - némely idióta mindjárt a saját politikai csőlátására használja fel az ilyen tragikus eseményeket! Talán a Pintér Sándornak kellett volna ott lennie ellenőrizni? Részvétem a családnak!

Szólj hozzá