Coming out
…és akkor most elárulok egy nagy titkot. Régóta nyomaszt már. Tán genetikailag lehetek rosszul kódolva, de hát így, melegfront idején (nem a szivárványos felvonulásra, gondolok, ami most diszkréten, majdhogynem lábujjhegyen zajlott le), tehát így melegfront idején meghülyülhet az ember, és kipenderülhet a nagyközönség elé egy coming outra: engem a foci hidegen hagy.
Így aztán egy puli pillanatra sem álltam meg munkám végeztével a Hild téren, a Gólsátor előtt, ami alatt estelente szép számmal gyűrődtek fanatikus asztaltársaságok, hideg sörtől párás, műanyag poharakkal a kezükben, hogy párás tekintetüket a plazmatévékre függesszék, hanem csendben tovaporoszkáltam a buszmegálló felé, azt latolgatva, hogy hazaérve látom-e az NCIS elejét? Hogy párás tekintetem Zivára függesszem.
De most arról, hogyan süllyedtem idáig, hogy miért hagy hidegen, ha huszonkét ember futkározik mérgezett egérként egy gömbölyű valami után. Mert tanúja voltam Szepesi Gyuri bácsi jóvoltából, miképp jöttek a csehszlovákok Marseille-ben, tán 1970-ben. Sokk volt az a javából. Meg aztán egy idő után már nem is fociról szólott a fáma, hanem szurkolói ketrecekről, futballhuliganizmusról, összecsapásokról, arról, hány sérültet szállítottak a vijjogó mentők a kórházba, kiégett metrókocsikról, vasúti vagonokról. Azért néha, a tudósítások végén megtaláltam a meccs eredményét is.
Pedig emlékeim közt kurkászva nem mindig volt ez így. Gimnazista korunkban egyszer kilógtunk egy MÁV-meccsre (vagy már akkor MÁV-MTE?) tétmérkőzés volt, több ezer ember lélegzett együtt valamiféle piknikus hangulatban, petárdák nem, csak poénok röpködtek, no meg a kötelező szotyola és tökmag héja (azóta sem reccsentettem szét fogaim közt olyan finom pirított napraforgót, bögrével merte az árus a zsebünkbe). No jó, már akkor is végiggördült a lelátón egy-egy vaskosabb, bor- vagy sörízű, nehézlovassági kifejezés, a bíró már akkor is halmozottan hátrányos: vagyis hülye és vak volt. Legalábbis a közönség szerint. Rettentően élveztük a meccset, pedig a szolnoki csapat nem jutott tovább, no meg a nap perzselte a szemünket végig a mérkőzés alatt, egy szurkoló szerint azért, mert a vezetőség nem szólt a jóistennek, hogy eressze lejjebb egy kicsit a redőnyt.
No de hová lett azóta a piknikus hangulat? Ezt már akár magyar vuvuzelák sem tudnák visszahozni. Tán azok a legkevésbé, mert falra másznék tőlük. No de tán Shakira, a zseniális énekesnő igen. Le kéne szerződtetni a magyar meccsekre is, hogy előtte danoljon már egyet nekünk, akkor ott gyűrődnék én is a lelátón, esetleg az általam vásárolt műanyag székecskén, hadd lám, mire jut a MÁV FC az NB I-ben…
Kár, hogy Shakira köldöke most nem látszik, lehet, mezt kéne cserélnie…
2010. 07. 11., 12:31
Tollminátor Uram!
Rögvest rávetem magam Shakira-ra, ha a saját gépem közelébe kerülök! Fene tudja: hátha ott a köldöke is látszik! Ami a meccseket illeti: az még akkor volt az igazi - ahogy a nálam fél évszázaddal idősebb hajdani játékos és drukker mesélte, -amikor a harmadik faluba hárman mentek egy biciklivel, de életüket és vérüket adták a falujukért. Ma legfeljebb az anyósuk életét adnák, meg az eurójukat, de az meg nincs! Érdekes az, amikor egy piréz nemzeti válogatottban az egyik Burkushonból, a másik Nekeresdből, a harmadik meg esetleg éppen Piréziából “lett megvéve” korábban. Nesze Neked hazaszeretet, meg hasonló ilyen elavult antiliberális szösszenet!
Hogy a ma esti döntővel mi a helyzet? Azért ne feledjük, hogy két olyan nemzet került össze, ahol még nem szégyen a bikaviadal, meg a tulipán - függetlenül attól, hogy mit mond az EU! (Isten ments, hogy az MDF-re gondoljak, hogy pont a tulipánt hoztam elő! - akkor szégyen lenne!)
Nem a szívem csücskei a tótok, de tény, ami tény: büszkék a szlovákságukra (mondjuk Jan Kovács, meg Mikulás Szabó) és szenzációsak voltak! A magyarok? Ja, ha fél szemmel azt nézik, hogy mit vár el Brüsszel, fél szemmel meg azt, hogy mit vár el Moszkva (biztos, ami biztos: azok a régi szép napok, csak akkor voltunk boldogok!), de azért nagyon odanézünk Obamára is, - aki ugyan Barack, de nem kecskeméti és nem fütyülős! -, akkor ne lepődjünk meg rajta, hogy nem vesszük észre János bácsi, meg Julcsa néni fejcsóválását a magyar ugaron!
2010. 07. 11., 20:14
Na, ezzel is megvónánk! Ami azt illeti; amellett, hogy énekelni tud, nem rossz a ganajszórója sem! Nagy klasszikusunkat idézve: Szeretném még egyszer megkettyinteni, mert egyszer már szerettem volna!
2010. 07. 11., 20:45
Balambér uram!
Úgy látom, a meleg még nem elég lankasztó…
Két félidő közt, mikor még nem tudni, hogy a tulipántosok nyernek-é vagy a bikaviadorok, kukkantottam be ide. Igazad van, akadnak idegenlégiósok bőven! Bár most sem a meccset néztem… Amennyiben Shakira popóját titulálod ganajszórónak, egyetértünk!