Szónok Blog
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

Börtöndal

Muzikális lélek lévén, ki nem hagyhatom a Deep Forest egyik számát, mégpedig a Freedom Cry című nótát. Nem mai muzsika ez, annak idején orrba-szájba lökték a rádióadók, megmozgatva picinykét a honfiúi kebleket. A mjúzikot a youtube-on legelészve fedeztem fel újra, ha Ti is elbitangoltok ottan, érdemes elolvasni az euforikus, magömlésközeli hozzászólásokat, légyen az magyar vagy külhoni. A dolog pikantériája, hogy öcsödi, azaz megyei vonatkozása is van a nóta történetének. Lássuk hát dióhéjban, mert érdekes!

Tehát valamikor, még 1977-ben erre tekergett Claude Flagel belga gyűjtő, aki tán Bartók vagy Kodály reinkarnációja lehetett. Állítólag pár fröccs és némi zsozsó ellenében megénekeltette az öreg Huttyán Rostás Károlyt, amit fel is vett magnóra. Csakhogy az öreg, nem emlékezvén már a pontos szövegre, itt-ott halandzsázva danol, igaz, ennek ellenére kurva jól, de tényleg! Köztük azt a börtöndalt is (Hoppá! A szolnoki börtönről szól a mese!), amiről Flagel úgy hitte, echte cigánynóta. Ki is adja lemezen. Ebbe a lemezbe botlik később bele lógó füllel a Deep Forest, és a börtöndalból aztán csinálnak is egy zseniális mixet, világzenének titulálva. (Mellesleg ezen a lemezen, egy másik számban Sebestyén Márta is csalogánykodik, azt is melegen ajánlom.) (Marta’ Song) A korongnak nagy sikere lesz, összeharácsol egy Gramy-díjat, no meg a milliós példányszám után egy rakás pénzt. Ezt a díjátadást látja a tévében a Rostás család egyik tagja. Fel is horgad a família, hiszen megkopasztva érzik magukat, egy mikrobusszal aztán fel is kerekednek igazukért, külföldi útjukról még dokumentumfilm is készül. Nem tudom, mi lett a per eredménye, a fáma szerint valami 1800 dollárt kasszíroztak csak, azt is még a per előtt.

De hallga csak a nótát!

És hogy mégis tudjuk, miről is énekel az öreg Huttyán, álljon itt az egyik szövegverzió:

Esik eső
Esik eső, jaj de szépen, de csepereg.
A feleségem a zárka előtt kesereg.
Szépen kérem a börtön urak urakat.
Engedjék el nem rég látott uramat.

Kis menyecske ezt meg menni nem lehet.
Szigorú, a Nosztrai, börtöni rendelet.
Most is itt sétál a börtön udvarán.
Zörög a lánc mind a két keze lábán.

Esik eső, jaj de szépen csepereg.
Szegény Rostás a zárkába, de kesereg.
Szépen néz ki a kis rácsos ablakán.
Úgy hallgassa az eső suhanását.

Korán reggel feltekintek a polcra.
Komiszkenyér, fényes bugyli van rája.
Fényes bugyli komiszkenyér levágja.
Volt szép hajam az is itt lett le vágva.

Korán reggel feltekintek az égre.
Rá se nézek a kis angyalom szemébe.
Mér…Legszebb időm börtönbe kell töltenem.
Kis angyalom…De sokat kell a börtönben, de szenvednem.

Tábla búza kise teszi a szemét.
Mér…Van egy madár, aki elhordja majd a szemét.
De jó volna ezt a madár lelőni.
Ne hordja el a búzámnak a szemét.

Szolnoki börtön sárgára vagy meszelve.
Bele vagyok elevenen temetve.
Elevenen sárgulok is hervadok.
Annus majd megírom, hogy mikor szabadulok!

2 hozzászólás: “Börtöndal”

  1. Ofélia:

    Én nagyon szégyellem magam, de eltekintve egy-egy bejátszott aláfestő zenétől, nem hallottam a dal történetét, sőt, teljes egészében magát a dalt sem! De a besózott, - annak idején a karénekről kiparancsolt énem. mert a padok amin ültünk a próbák során, szép lassan és ritmusosan összeomlottak - ritmusérzékem, effektek iránti végletes ösztönöm, valami félemetesen “vette” ezt a ritmust, plusz az extravaganciája ugye…Mára már (3 napja) tudom: gagyi, átverés, akármelyik kamasz egy jobb cuccal bedrummozza ezt az “alapbaromságot” egy garázsban…
    Nem kerülhettem el az átlagember kútbaesését: hatott rám, kétség kívül - bár azért nem szórják féktelenül azt a Grammy díjat - benyaltam a romantikát. Nekem még most is tetszik, pulzál a lábam rá, unikumnak tartom! De a cigányokról (bár tennének valamit a kultúránkhoz, önzetlenül, nyerészkedési hátsógondolatok nélkül) na, azokról NEM MOST fogok előadást tartani! Majd egyszer máskor…A világ mindenesetre “megvette”, talán - ha hamisan is - jó fejeknek tartják a magyarokat! A Rostás család meg tegye össze a két kezét, hogy a Papa, aki soha nem jutott tovább a kocsma és börtön két pólusán, ilyen jó kezekbe került! Mert érdeme nulla, híre nagy…

  2. Balambér:

    Jájj anyám, add el a házad! Milyen lácsón bazseváltak a vakerom alá, eszem a szájadot!

Szólj hozzá