Félperces
Tán megbocsátja nekem Örkény István, hogy fél percet elcsaklizok az Egyperces novellák címéből. De csak a címéből… Meg aztán: klasszikustól lopni nem szégyen… Imhol:
Csudának voltam tanúja a minap, egy még oly ritka, madárfütytyös reggelen. A park mellett egy kis öleb erőlködött „guggolva” és kigúvadt szemekkel, aztán a végterméket próbálta hátsó lábaival lendületesen elkaparni. Genetikai kód lehet ez nála. Ám a gazdi szemfülesebb volt, és a kutyagumit nejlonzacskós kezével kiragadta a kutyus luftot rúgó lábai közül, majd az erre a célra szolgáló sárga tartályba dobta. Lehet, nem ritkaság ez már, de én most láttam először. Úgy látszik, már a gazdi is kódolva van: egy grádiccsal feljebb lépett más kutyatartókhoz képest…