Valentájn-nap tangával
Megvallom, eleinte kissé morcosan figyeltem a hozzánk is begyűrűző Valentin-napot (ne felejtsük, jó magyarsággal Bálint-nap), mert úgy véltem, nem kell nekünk külföldről exportált szeretethömpöly. No de divat lett ebből is, mint annyi másból, ez legalább a szerelmesek napja, ilyenkor még inkább becézőn gondol az ember kedvesére és viszont, mely egy szál bimbózó virágban, bohókás plüssállatkában csúcsosodik ki. Esetleg jó étvággyal fogyasztható, gyümölcsízű bugyiban. Magyarán: lelegelheted kedvesed szeméremdomjáról a fehérneműt. Na már most ez az az eset, mikor kés-villa használata nem ajánlatos. De ha nem vagyunk ilyen pajzán hangulatban, akkor üzenhetünk pár kedves szót szívünk csücskének levélben, esetleg az újságok hasábjain, világgá kürtölve érzelmeinket. Végül is kedves szokás, és ha már begyűrűzött hozzánk más is, teszem azt a fa testápoló, azaz a baseballütő, mellyel kedvünk szerint verhetjük péppé embertársunkat, inkább pirosló szívek hulljanak alá konfettiként ezen a napon. Vagy bugyik. Amit a tar fejű Pongó szórna szerteszét zizegő szárnyakkal, már ha megvan még néki a fehérnemű-kereskedése. Mert Holle anyó szertefoszló dunnáját már marhára unom.
Ám némelyek már kezdetektől félreértették a dolgot, és szeretetrohamukban anyunak, apunak, nagyinak is izentek ilyenkor, netán a kis unokának, tesónak, melyet egy gyakorlott szexuálpszichológus, aki pontosan ismeri ennek a napnak jelentését, akár gyanakodva is szemlélhetett. De a dolgok immáron letisztultak.
Persze, e lassacskán jelessé váló napra rátelepedett a kereskedelem is, érezvén, hogy most megint nagyot lehet kaszálni. Bősz vásárlásra ösztökél minket, amibe aztán minden belefér, akár az égig érő vascsicsergő (aranyozva). Lepjem meg kedvesem… és következnek a praktikus, pénztárcaürítő tanácsok, amikre sajnos, vevők vagyunk. Mérgezett egérként cikázunk üzletből ki másik áruházba be, hovatovább karácsony előtti hisztériás vásárlási rohamot idézve. Holott a karácsony sem erről szól igazán.
Meglehet, kedvesünknek jobban esne ma egy szál izzón pirosló rózsa röpke csókkal, gyöngéd simítással, netán egy levélke. Ne hagyjuk hát elrontani a Valentin-napot!
Ha már begyűrűzött…


2010. 02. 14., 14:10
Tollminátor Uram! Van ám ennek magyar hagyománya is! Nagyanyám - aki még a XIX. században született - mindig mondta, hogy Bálintkor kefélnek a verebek! - igaz, hogy ő a “házasodnak” kifejezést használta. Tehát régen megfigyelték, hogy a szerelmeteskedés már az állatoknál is beindul ilyenkor. Aprópopó! Hogy bírja az “eleméri” rohamokat Amálka őnagys’ga?
2010. 02. 14., 17:01
Balambér uram!
Bírni bírja, elnéző mosollyal… Mert már néha én nem bírom!
2010. 02. 14., 22:32
Valentin-napi aktualitás:
A nászéccakán méreten alullinak találja Juliska a Jancsi szerszámját:
- Drágám, ezt tudom nyújtani!
- Ja, hogy nyújtani is tudod! Úgy mindjárt más!